Fiume történelme hazánkat megelőzően

Fiume (ma Rijeka) színes történelmének, és a folyamatosan változó európai viszonyoknak köszönhetően három ország (Magyarország, Olaszország, Horvátország) számára is kiemelt történelmi jelentőséggel bír. Ennek köszönhetően indult el a három ország közös projektje, a Fiume, a folyamló város.

A város ma Horvátországban található, közvetlenül az Adriai-tenger partján, az Isztriai-félszigettől keletre. A város a horvát tengerpart legnagyobb kikötője a Kvarner-öböl északi oldalán, ahol a Recsina a tengerbe torkollik. Ennek köszönhetően kapta a nevét is, mivel az olasz Fiume és a horvát Rijeka szó is folyót jelent, ugyanis itt ömlik a tengerbe a város folyóvize, a Recsina.

Fiume ókori eredetű város, amelynek egyik ősi magja a Tersatto-hegy körül kialakult kelta település volt. Később a rómaiak létesítettek itt őrhelyet, majd a 7. században a szlávok építették újjá az azóta lerombolt települést. Fiumét mai nevén legelőször 1260-ban, IV. Béla magyar király egyik oklevelében említették.

Fiume területe 1466-ban uralkodótól függő birodalmi város lett. 1509-ben a velencei háborúkban a várost lerombolták, de 1530-ra újjáépült, külön kormányzata és igazságszolgáltatása is volt. 1599-ben szabad királyi várossá nyilvánították.

A török háborúk után indult fejlődésnek a város, és a 17. században Magyarországgal együtt a Habsburg Birodalom része lett. Fiume 1719-ben III. Károlytól kapott szabadkikötői státuszt a Habsburg-birodalmon belül, majd leánya és utódja, Mária Terézia hatvan évvel később önálló kereskedelmi joggal felruházott, szabad királyi várossá nyilvánította.